Ősi, több ezer éves kínai gyógymód, mely szerint a betegség egy energiaegyensúly zavarának a tünete. Célja, hogy meghatározza a betegséget okozó egyensúlyi zavart oly módon, hogy a test bizonyos pontjain vékony speciális tűket helyez a bőr alá. E pontok 12 meridián (vezeték) mentén helyezkednek el, ezeken keresztül az energia áramlás egyensúlya helyreállítható.
Európában Soulié de Morant francia orvos alkalmazta először 1928-ban, Magyarországon 1989 óta hivatalosan elfogadott gyógymód.
Napjainkban az elidegenedés, az illúzióhiány, a jövőkép bizonytalansága már-már világméretű. Ez a társadalmi élet egészére jellemző jelenség az orvos-beteg kapcsolatot is sűrűn átszövi. A betegségre kárhoztatott ember fenyegető létkérdései elől még ideig-óráig el tud menekülni a tömegkommunikáció csiholta álszükségletek lelki "szupermarketjébe". A rohanó élettempó azonban a reményt és hitet vesztett orvos-beteg páros orvos pólusát sem igen kíméli.
Az orvos a gyógyító gépezet hangyaszorgalmú alkatrésze, aki technokrata allűrjeivel, sokszor szánalmas betegriogató műszereivel, megalomániás szakmai személyiségével az utóbbi időben változni csak alig képes liliputi technikusi mentalitású maradt. Talán ezért került az utóbbi néhány évtizedben új megvilágítás fényébe a pszichoszomatika, mint az orvos és a beteg közötti szélesebb, mélyebb és hosszabb kommunikáció lehetôsége.
Az európai kultúrkörből kiindulva a pszichoszomatikus gondolkodás vezet legközelebb annak megértéséhez, hogy miért oly tömegméretű az érdeklôdés manapság a hagyományos keleti gyógymódok - ezen belül az akupunktúra iránt. Az akupunktúra alig, illetve nagyon kevés mellékhatással rendelkezik. Éppúgy része egyebek között a belgyógyászatnak, a reumatológiának, az orr-fül-gégészetnek, mint ahogyan a nőgyógyászatnak, ideg- gyógyászatnak és a táplálkozástudománynak. Az általános orvoslásban a tömeges gyógyszerszedés elleni alternatívaként jelent meg, Magyarországon pedig elsősorban a fájdalom enyhítésében, a szenvedélybetegségekben (nikotin, alkohol, drog) és főleg a táplálkozástudományban (fogyókúrák) nyújtott terápiás eredményei és sikerei hívták életre.
Az akupunktúra eredeti, tradicionális felfogásban egy átfogó diagnosztikus és terápiás eljárás, melyben a gyógyhatást a bőr anatómiailag meghatározott pontjainak tűszúrással való ingerlése idézi elő. Kezdeteit homály fedi, múltja Kínában 5-7 ezer évre tekint vissza. Az ősi Kínai akupunktúra az egész keleti "kultúrmasszának" (vallás, gyógyászat, irodalom, képzőmuvészet, zene, építészet, filozófia, herbál-botanika) integráns része. Az időszámításunk utáni '600-as években a kínai császári orvosi kollégiumban már tanítják az akupunktúrát és moxibuszciót. Vang Vej-ji bronzszobrocskáján i. u. 1020 körül 657 pontot lehetett megtanulni az akkori orvostanhallgatóknak: a pontok kis mélyedéseibe higanyt tettek, a pontokat a szobor felszínén bronzszínű viasszal fedték, és a tanítványok az akupunktúrás tűvel csak akkor szúrtak helyesen, ha a megfelelő pontot megtalálva a bronzszobor felszínén higanycsöpp buggyant ki.
Történelminek számító 1794-bôl Ji cung csin csien (Az orvoslás aranytükre), mely a kor 80 orvosa által írt legkiválóbb akupunktúrás gyűjtemény. A párhuzamos kronológiából (Hippokratész i. e. IV-III. sz., Galenus i. u.. I-II. sz., Ibn Sina [Avicenna] XI. sz.) világosan kitűnik, hogy az ún. western-medicina a keletinél jóval fiatalabb alapokon és szerényebb tapasztalatokon nyugszik. A "Sárga császár belgyógyászati könyve" (i. e.. III. sz.) már világosan beszél a vér keringésérôl, amelyet Európában majdnem kétezer évvel később tisztázott csak Harvey (1578-1657). Több ezer éves pulzusdiagnosztika és herbaterápia Keleten - és két-három száz évre visszatekintő műszeres és farmako- (gyógyszeres) medicina Nyugaton. Magyar vonatkozásként Laner Antal Akupunktúra disszertációja érdemel említést.
Az akupunktúra az acus = tu és pungo = szúrni szóból ered. Kínai neve: csen-csiu. A kínai medicina furcsa túltengésben szenved. Embert ugyan nem boncolt, de hatalmas anatómiája van, ahol a szerveket barátság, számmisztika, asztrológia, geometria, szimmetria, esztétika kapcsolja össze, rendeli egymás alá. Tízezerféle lázat ismer, és herbakultuszával fantasztikus gyógyszertára van. A betegségekről 3000 éve vezet statisztikai karakterológiát. A kínai univerzizmus és taoizmus panteista felfogása az emberi testet a világ kicsinyített makettjének képzeli el. A mikro- és makrokozmosz analógiáit keresi. A föld maga az emberi test, a fej az égbolt, a haj a csillagok, az ember csontváza a hegyeket jelenti. A véredények folyamok, a négy végtag a négy évszak, az év tizenkét hónapja a nagy ízületeknek, a napok pedig a test 365 kis ízületének felelnek meg. A szívet a Nagymedve csillagképpel, a szemet és a fület a Nappal és a Holddal hozzák kapcsolatba. Tudományfilozófiailag vizsgálva a különbséget a keleti és a nyugati orvoslás között: a nyugati inkább ok-okozati, elemző-következtető, míg a keleti összegző-megsejtő, egészet látó, hasonlító-egybegyüjtő.
Az akupunktúra mértékegysége a cuny, ami a páciens saját, kb. egy hüvelykujjnyi szélességének felel meg. Úgy állapítjuk meg, hogy kört képeztetünk a páciens nagy- és középső ujjából. Az individuális, kizárólag a páciensre jellemző cunyt a középső ujj II. ízén, a két bőrredő közötti távolság adja. Ez a mértékegység képezi továbbiakban a testen végzett beavatkozások meghatározásának kiindulópontját. Szép hasonlatossága van e rendszernek a düreri aránytannal, az elv ugyanaz: minden embernek önmaga az aránya. A nyugati medicinában ez is teljesen másképpen van: tapasztalati úton konstruált, egészségesnek hitt, többnyire az amerikai statisztikák átlagértékeinek megfelelő szintre állítják be pl. a beteg ionjait, máj- és egyéb enzimjeit, vizelet- és vérértékeit, szívfrekvenciáját stb. Sok esetben ezen átlagértékek perdöntőnek bizonyulnak annak eldöntésében, hogy az embert azonnal betegnek minősítik-e, vagy ehhez még további, nem igazán stresszmentes vizsgálatokra van szükség. A nyugati diagnosztika csak azonosítja, átlagértékeivel csak kifejezi a beteget.
A szinuszhullámvonallal felezett kör, mely a taoizmus tanítása szerint folyamatosan, dinamikusan egymásba alakul, a természet világában az egység és az ellentét alaptörvényét szimbolizálja.
Rokonítható ez az elv a vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus hatásaival, bár annál jóval általánosabb érvényű. A jin-jang elv tetten érhető a világ más szellemi áramlataiban is. Gondoljunk csak a magyar történelem kettőskirály-intézményére - Holdkirály: gyula, Napkirály: kende - , amelyet az Árpád-ház mindvégig fenntartott, vagy az ősi teremtésmítoszokban fellelhető androgün élőlényre, a férfi és a női lelkület egymást vonzó-taszító egységére. Leegyszerűsítve, ha a jin: Pindarosz, Dante, Bach, Raffaello és Arany János, fogalmilag pedig: arány, rend, kristály, harmónia, fegyelmezett bizonyosság, akkor a jang: Beethoven, Van Gogh, Michelangelo, Dosztojevszkij és Ady Endre, fogalmilag pedig: erjedés, örvény, idéző mámor, kísértő önkívület. Jin: az Evangélium mondatai, jang: pedig Bartók disszonanciája.
A hagyományos kínai orvoslás (HKO) szerint a meridiánok az energiaáramlás útjai (TAO), vezetékei, csatornái. A testet láncolatszerűen behálózva bonyolult rendszert alkotnak. Ezek szabályozzák a különböző szervek muködését, és szállítják a vitális energiát. 12 páros főcsatorna és 8 páratlan különleges vezeték létezik, amelyek nagyjából az egyes szerveknek felelnek meg. A csatornákban észlelhető energetikai rendellenességek (diszfunkciók) a betegségek fő megnyilvánulásai. Az energiaáramlásnak a meridiánokban (csatornákban) felszínes és mély köre van.
A meridiánokban tehát energia kering, amit ospárának, csi-nek neveznek.A csi a meridiánláncolatban szigorúan meghatározott sorrendben, periodikusan kering. Kétóránként más-más meridiánban éri el az energiatelítettségét: ez a meridián maximum ideje. Egy teljes ciklus ideje 24 óra. Az egyes szervek optimális idejének élettani alapja van. Pl. a tüdő aktivitása az óradiagram szerint hajnali 3-5 óráig tart. Az asztmás rohamok zöme is ekkor szokott fellépni. A reggeli székletürítés pedig a vastagbél meridián csúcsidejében reggel 5-7 óráig esedékes. A hármas melegítő maximális ideje pedig összhangban van azzal, hogy a lázas megbetegedések leggyakrabban este 21-23 óráig járnak felszökő magas lázzal. A szexuális aktivitás ideje pedig 19-21 óráig a legerosebb, a filmek is ilyenkor borzolják a legjobban a libidónkat. Az optimális időben végzett kezelés a meridiánon nyugtató, csillapító (szedatív), röviddel utána serkentő (tonizáló) hatású.
Az akupunktúrás pontok a meridiánokon helyezkednek el. Ezek kb. 0.5-2mm átmérőjű kis területek. Érzékenységük betegségekre utal. Minden betegségre meghatározott pontkombináció, ill. pontmintázat jellemzo. Ezekbe a pontokba tűt szúrva a betegség megszüntethető. Egy-egy betegség tehát egy-egy geometriai alakzatnak fogható fel.
A pontok jellemzői
Betegség esetén fájdalmassá válnak.
Nyomásérzékenyek.
Elektromos ellenállásuk kicsi.
Légzőpontként működnek ( a pont CO2-leadása fokozott). Ennek felfedezése magyar kutató, dr. Eöry Ajándok érdeme.
Sok receptort tartalmaz.
Minél távolabb van egy pont az agytól, annál hatásosabb.
A terápiában legalább 15-féle pontminőséget alkalmaznak.
A pontba fecskendezett helyi érzéstelenítő felfüggeszti a pont hatásait.
Forrás: Dr. Sebestény Tamás cikke a DIÉTA Magazinban
reuma, reumatológus, derékfájás, hátfájás, lézerterápia, csontritkulás, osteoporosis, gyógytorna, lumbágó, fizikoterápia, akupunktúra, mágnesterápia, gyógymasszázs